Ő több, mint egy templomokból, ránk néző, cselekedeteket véghezvitt árnykép...és több , mint egy idegen felsőbbrendű civilizáció kolóniája...egyszerűen több..mindennél, amit valaha láttam, és ismertem...
Őt nem tudom, kopott könyvekből felidézni, és nincs beleírva a gyermekkori mesék felsejlő emlékeiben sem...
Ő bele van táplálva, legtitkosabb zsigereimbe...
És benne van a föld egyetlen szusszanásában...
Ő minden
A múzsák, csodálatosak. Ösztönzőek, tűrhetetlenül éhesek, az alkotás megízlelésére. Olykor sírukba, dőlnek, és démonként vágynak vissza az élők közé. Néha szándékosan, hamvadnak el, hogy utat adjanak az újnak. Mégis feltámadnak, lengetve az újjászületés zöld zászlaját. Hát itt vannak ők, még ha elfáradnak is néha. Kegyetlen, vad, csodás és kérhetetlen, múzsák.
2011. július 15., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
-
Elnéze m a mai világot, a mai közembereket. Azon gondolkozom, nagyanyáink miért tudtak egy életen át, egy férfit szeretni, hacsak a sors n...
-
Előre leszögezem, én is keresztény vagyok, habár akaratomon kívül kereszteltek meg, mint mondjuk általában a gyerekeket. Hiszem azt, hogy ...
-
Dühös vagyok, elviselhetetlenül dühös. Az utóbbi évtizedekben felnőtt egy olyan "isteni generáció", hogy akkora az önimádata, hogy...