Az aprószentek gyorsan hullnak.
Gondolataik elhalkulnak.
Torkuk kimetszetik.
Könnyük összegyűjtetik.
A por letakarja lábuk nyomát.
Deszka vágja, mindegyik hátát.
Szájuk zsineggel összevarrva.
Lelkük beléjük fojtva.
Álmaik elepedve.
Ujjaik kezünket keresve,
Görcsbe görnyedve
Fekszenek, lilává kékülve.
Üssétek! Üssétek az ajtót!
Törjétek szét a koporsót!
Tépjétek szét a varratokat!
Üvöltsétek, a szavaitokat !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése