2016. december 27., kedd
2016. december 15., csütörtök
Givenne II. éneke
Úgy szeretnék, aludni.
Tudatlan, örökre.
Fájdalmatlanul.
Érzelmektől, mentesen.
Ott, ahol nem fáj semmi sem.
Ahol, engem vársz,
Kedvesem.
"Givenne"
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
-
Talán eddigi filmes cikkeim egyik legnehezebbje ez a megemlékezés. Ez az ember egy legenda volt, a szomorú, hogy egy reménytelen harc kell... -
Molly felhúzta az álcázó pajzsot, és ügyes kezekkel manőverezett, a bolygó atmoszféráját beborító törmelékek között. Két választása volt, ... -
Thrunks úgy állt Molly mellett, az űrhajó vezérlője előtt, mintha oda ragasztották volna. A lány remekül boldogult, leszámítva vörös arcát...