2016. december 27., kedd
2016. december 15., csütörtök
Givenne II. éneke
Úgy szeretnék, aludni.
Tudatlan, örökre.
Fájdalmatlanul.
Érzelmektől, mentesen.
Ott, ahol nem fáj semmi sem.
Ahol, engem vársz,
Kedvesem.
"Givenne"
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
-
Molly felhúzta az álcázó pajzsot, és ügyes kezekkel manőverezett, a bolygó atmoszféráját beborító törmelékek között. Két választása volt, ... -
Elfeledett világ A páncélba öltözött idegen a ködöt fürkészte, az arcán lévő prizmán adatok cikáztak, ő maga fogcsikorgatva vette tudomásu... -
Dühös vagyok, elviselhetetlenül dühös. Az utóbbi évtizedekben felnőtt egy olyan "isteni generáció", hogy akkora az önimádata, hogy...