2018. október 3., szerda

Givenne: Szerelmi kötés helyett :Recept a „Nőhőz” a mai kor „Férfiainak”:



Hozzávalók, keresése:

A könyvtárban, hobbi csoportokban
kulturális rendezvényeken, sportfoglalkozásokon
minden helyen, ami megfelel az érdeklődésének,
de ez nem a dizsi, vagy a pláza.

Ismertető jelei: semmi mini szoknyácska, ringó csípő, és kelletés. Csakis az illendőség határain belül. Sokszor különc, és meri vállalni a saját világát, elképzeléseit, az öltözködésben is.

Legyen, szingli, párban, vagy elvált, messziről tesz a férfiakra, és éli a világát.
Az oka, egyszerű, rájött hogy a pasik 99% -a nem éri meg a fáradtságot.

Ha mégis, valami csoda folytán bejössz neki, nem fog utánad futni, mert nem csokitorta, hogy kellesse magát. Éli tovább, a világát, nélküled, szóval ha bejössz neki, nyisd ki a szád. Nem fog megalázni, ha a válasza nem, akkor se. Tapintatos lesz, de a nem, az nem, ne kapálózz utána, esetleg megutál, de beléd szeretni, attól nem fog. Ha válasza igen, nos az nem lesz, az ágyra is, igen. Nem zokni, se nem cipő, akit felhúzunk, használunk, és eldobunk. Ha csupán arra kellesz neki, rájön, és kivág, mint macskát szarni. Nem fecsérli, kalandokra az életét, neki erre nincs ideje, és inkább marad egyedül.
Mert egy nő arra vágyik, hogy fogd a kezét, és engedd, hogy ő is fogja a tiédet. Nem akar férjül venni, csak ad esélyt. Egyet, és csakis egyet. Ha átvágod, soha többé nem enged közel magához. Ha nem csak arra kell, sínen vagy, mert onnantól, kapsz egy nőt, társat, szerelmet. Erős vállat, ami felemel. Ha kinyitja szívét szeretni fog téged. Nem pénzedet, nem a pofidat, nem az erődet, nem a hátteret amit adsz, hanem az egyéniségedet, mindent, ami te vagy.

Ugyanis, egy nőnek, férfira van szüksége. Nem gyerekre, aki megcsócsálja, és eldobja ha talál egy újabb játékot. Nem lesz rabszolga se, mert nem arra született, hogy koszos ruhát mosson, subickoljon reggeltől - estig, te meg büfögve hüledezz a Tv előtt, mégis gondoskodni fog rólad, ha látja, hogy szükséged van rá.

Szóval, egy nő, nem állat, és nem játék, és ő ezt tudja.

Nőt akarsz? Akkor tegyél érte, és vedd komolyan, vagy játssz életed végéig játékbabákkal. Ez csakis a te döntésed.

Puszi :Givenne



Őszi séta





Leszállt kettőnk közé
az ősz.
Csöndben beköszöntött.
S már titokban ránk kacsint
a tél.
A színes levelek
között.


Egymás kezét fogva,
sétálunk a parkban.
S már a nap sincs
zavarban.
Mosolyog ránk a
felhők, közül.


Tudja ő is, bennünk
is ott már tél.
S lassan szívünk, is
besötétül.


Még fogjuk egymás kezét.
Két félős gyerek,
Kik, ha felnőnek
egyszer tovább mennek.


Még ott van kezedben,
Kezem.
Még ha tudom, is
lassan el kell engednem.


Lassan leesik lelkünkben
a hó.
Olyan rég volt bennünk
tavasz.


Elmaradnak, az édes
szavak.


Menni akarsz.
És én nem
marasztallak.


Szerettelek, s talán
talán szerettél.
Elmúlt, bizsergésünk,
nyomában,
itt a tél.


Neked, és nekem
is szebb jön
ennél.
Tudjuk, mind
a ketten.


Múlnunk, kell,
Mert, maradni
lehetetlen.




Mosolygunk,
Szívünk, még megrebben.
Sétálunk,
a levélrengetegben.


S közben, a kavicsos
kis patak.
Titokban, azt suttogja,
lesz még tavasz.

Marius Crowen Írói alkotásai: Ópium

Marius Crowen Írói alkotásai: Ópium: Szeretlek, Jobban, mint magam. Nem kapok levegőt! Nélküled, felkötöm magam. Inkább, megfulladjak, mint, sem megbilinc...

Ópium



Szeretlek,
Jobban, mint magam.
Nem kapok levegőt!
Nélküled,
felkötöm magam.


Inkább, megfulladjak,
mint, sem megbilincseljek
bármit, amit te vagy.
Lelkemben gyűlnek
a varjak.


Régen ősz van már.
Édes tavaszom te vagy csak.
Apró- cseprő finom öröm,
elillanó édes nyár.
Veled nem fázom.


Édes függőségem,
beléd pusztulok.
De zsarnok, nem vagyok!
Menj, menekülj előlem!
Kérlek!
Foglyul, ejteni?
Félek téged.
Elszürkülnél.
Kiszáradva csordulnál
szám sarkán ki.


Engedj el!
Nem tudlak, nem szeretni.
Engedhesselek végre szabadon,
A sír az én otthonom.
Te ne gyere, velem!
A hátizsákom ne cipeld el!


A fájdalom, az enyém.
S neked nem kell, a keserű kenyér.
Te ragyogsz, s hagyd hogy csodáljalak.
S mikor a halál, völgyében járok,
Rád gondolhassak.


A felszáradt könnyeket,
Nem kell letörölni!
Megtanultak felszáradni.
Neked szabadon kell
szárnyalni.


Ne szánd meg, sorsom!
Álmaim édesek.
Erre születtem,
és nem leszek bilincsed!
Repülj tovább!
Azt, akarom.


Függőségem,
Szépségem,
Kéjjem.
Felhevített ópiumom!