Marius Crowen Írói alkotásai: december 2014

2014. december 30., kedd

Megérkezett!!

Megérkezett A Gotham éjszakai árnyai 9. fejezete, ahol megjelenik közkedvelt Jokerünk, arcára fagyott mosolyával. A fejezet itt érhetitek el!

http://gothamejszakaiarnyai.blogspot.hu/2014/12/9fejezet.html

2014. december 23., kedd

Mit ünneplünk Karácsonykor?

Amikor még gyerek voltam, hatalmas plafonig érő karácsonyfákra emlékszem. Vágyakra pólyás és hajas babákról. Csillagos délutánokba olvadó szánkózásokra, apám erős termetére, ahogy húz engem, karfás szánkómon. Vártam, az éjfélt Szenteste, hogy majd jön a Kisjézus az angyalkákkal és lerakja a fa alá az ajándékaimat, mert egész évben olyan jó kislány voltam. Csengőszó jelezte jöttét, ami valljuk be, nem volt egyéb, mint egy egykori birka való kolomp, amit apám rázott, az ajtó mögött. Mondjuk nem egészen értettem, hogy elvégre a Jézuska, miért nem pont ugyanolyan babát kaptam sose, amire én vágytam.

Persze felnőtt fejjel már megértem, a becsületes ember pénztálcája, bizony nagyon szűk volt már akkor is, hát még napjainkban.

Viszont, térjünk vissza a lényegre. Ha az embereket megkérdezzük, mit is ünneplünk, Karácsonykor, szinte mindenki azonnal rávágja: – Jézus születését.

Valóban?! Akkor nézzünk egy pár érdekes tényt, ezzel kapcsolatban, a bibliából

„Abban az időben Augustus császár parancsot adott, hogy számoljanak össze minden

embert, aki a Római Birodalom területén lakott. Ez volt az első népszámlálás. Ebben az

időben Szíriában Cirenius volt a helytartó. Mindenki elment tehát a saját szülővárosába

feliratkozni. József is elindult a galileai Názáretből Júdeába, Dávid városába, amelyet

Betlehemnek neveztek. József Dávid családjából és nemzetségéből származott. Vele

volt Mária, a jegyese is, aki akkor gyermeket várt. Amíg azonban Betlehemben voltak,

eljött Mária szülésének ideje. Megszülte első kisfiát. A gyermeket bepólyálta és a

jászolba fektette, mert a fogadóban nem volt hely számukra. Azon az éjszakán a

környékbeli legelőkön pásztorok voltak a szabad ég alatt és a nyájukat őrizték. Egyszer

csak megjelent nekik az Úr angyala, és Isten dicsősége ragyogta körül őket. A pásztorok

megrémültek, de az angyal így szólt hozzájuk: ’Ne féljetek, mert nagy örömhírt hoztam,

ami minden embernek örömöt szerez majd! Ma megszületett nektek a Szabadító Dávid

városában, aki az Úr Krisztus. A jel pedig, amelyről felismeritek, ez lesz: egy

kisgyermeket találtok majd, aki egy jászolban fekszik bepólyálva’” (Lk 2:1-12, EF).

Tételezzük fel: József valóban elindult, a várandós Máriával, gyalog vagy szamárháton, Názáretből Betlehembe, ami 136km, gyalog mintegy 36 órás út, a mai útviszonyokon, ami ugyebár Jézus születésekor nem volt adott. Nem hiszem, sőt nem hiszik, hogy József ilyen útviszonyok között főleg télen útnak indult.

Istállóban született Jézus, már ez sem igazán optimális, amikor repkednek a mínuszok, bepólyálja, a jászolba fekteti a kisfiát. Ha a születése tényleg Karácsonyra esett, akkor nem legeltethették a szabad ég alatt a pásztorok a nyájukat, ugyanis a Kiszlév elején (a mi november hónapunk közepén)

kezdődik a nyájak teleltetésének az időszaka.

Nos tehát vagy az evangéliumi történet a hibás, vagy a világ ünnepli rossz időben Krisztus születését.

Az új számítások alapjai:

Keresztelő János születése: Mint tudjuk mikor Mária meglátogatja Erzsébetet, akkor Erzsébet hat hónapos állapotos lehetett.

„Bemerítő (Keresztelő) János születésének legvalószínűbb időpontja a zsidó naptár szerinti

Sziván hónap (május-június). Az ezt alátámasztó bizonyítékok a következők:

János apja lévita volt, aki templomi szolgálatot töltött be akkor, amikor az angyal elmondta

neki, hogy gyermeke fog születni. Zakariás Abijah csoportjához tartozott (Lk 1:5).

Az 1Krón 24:1-19 beszámol arról, hogy Áron leszármazottait 24 csoportra osztották, hogy

részt vegyenek a templomi szolgálatokban. Az 1Krón 24:10-ből pedig megtudhatjuk, hogy

Abijah csoportja a nyolcadik volt a sorban, hogy a templomi szolgálatot végezze. A csoportok

körforgása Niszán hónap (a szent év első hónapja) első szombatján kezdődött. Azonban a

pászka ünnepén, valamint pünkösdkor minden csoportnak szolgálatba kellett állnia egyszerre

a Templomban, így ezen a két héten minden lévita Jeruzsálemben volt. Ha ehhez a két

héthez még hozzáadjuk azt a nyolc hetet, amelyen Zakariás csoportjára került a templomi

szolgálat sora, Niszán kezdete után a tizedik hétnél tartunk az évben.

A szövegből megtudhatjuk, hogy miután letelt Zakariás templomi szolgálatának az ideje

Sziván havában (a szolgálata Sziván második szombatján kezdődött), azonnal hazament, és

nem sokkal ez után a felesége, Erzsébet teherbe esett (ennek legvalószínűbb időpontja

Sziván hónap harmadik szombatja után nem sokkal).

Ennek következtében Bemerítő János születésének legvalószínűbb időpontja Niszán hónapja

lehetett.”*¹ Azaz márciusra tehető János születése, ebből következik, hogy Jézus születésnapja szeptember(14) hónapra esik.

(1) Sátor

„És az Ige (hús)testté lett és itt sátorozott miközöttünk és szemléltük dicsőségét, mint aki az

Atya egyszülötte, tele kegyelemmel és való(igaz)sággal” (Jn 1:14, VIDA). A versben található

kifejezés, a „sátorozott”, amely utalásként is felfogható a Sátoros ünnepre, amelynek idején

Jézus született.

A Lk 2:10 szerint az angyal üdvözlése a pásztorokhoz így hangzott: „Ne féljetek! Mert lám,

(öröm)hírként hirdetek nektek nagy örömet, amely minden népé lesz” (VIDA). A köszöntés

mindkét kiemelt eleme fontos része a Sátoros ünnepnek. Az ugyanis az öröm ünnepeként is

ismeretes volt, valamint a nemzetek ünnepeként, amely az egyetlen zsidó ünnep, amely a

nemzetek számára is kiemelt fontosságú (Zak 14:16-19). Így az angyal üdvözlése felfogható

úgy is, mint egy kifejezetten a Sátoros ünnepre utaló köszöntés.

Miután Jézus visszatér majd a földre, az egyetlen ünnep, amelyet a földön élők meg fognak

ünnepelni, a Sátoros ünnep lesz (Zak 14:16). Miért pont ez az ünnep? Minden más ünnep

beteljesedett az Újszövetségben, kivéve ezt az egyet. Talán a születésének ünnepe

megmarad majd örökké, mint emléknapja annak, hogy Isten közösséget vállalt a testben élő

emberrel, hogy kiharcolja neki az örökkévalóságban a helyet isten társaságában?

(2) Jézus szolgálata

Tudjuk, hogy Jézus harminc éves volt, amikor a szolgálatát elkezdte (Lk 3:23). A legtöbb

bibliamagyarázó szerint munkássága 3 és ½ évig tartott. Ha a kivégzésétől (pászka ünnepe 5

Niszán hónapban) visszaszámolunk hat hónapot, akkor is megkapjuk a születése hónapját,

ami nem más, mint Tisri.(Szeptember)

Még egy feltételezés:

Máté evangéliumában, Jézus, Heródes király idején született, aki a jól ismert bibliai történet szerint elrendelte a két év alatti kisgyermekek lemészárlását. A zsidó történetíró és hadvezér Iosephus Flavius (37-100) Kr. e. 4-re teszi Heródes halálát, mely előtt nem sokkal holdfogyatkozás volt, ennek alapján valószínűsíti, hogy Jézus Kr. e. 6-ban született.

A modern csillagászat adatai szerint Kr. e. 6-ban hetven napig volt látható az égbolton a Halley-üstökös, melyet néhányan a Máté evangéliumában említett – napkeleti bölcsek iránymutatójával – a betlehemi csillaggal azonosítanak.
Kr. e. 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz együttállása volt megfigyelhető, mely csillagászati jelenséget szintén össze szokták mosni a betlehemi csillag történetével.

Mint látható, számos elmélet született az elmúlt évszázadokban Jézus születésének meghatározásával kapcsolatban, ám bizonyossággal a mai napig nem ellenőrizhető és nem állapítható meg a pontos dátum, melyet inkább a különböző hagyományokhoz, illetve a kereszténységbe átültetett pogány ünnepekhez igazítottak.²

Akkor mégis mit ünneplünk Karácsonykor?:

Téli napforduló:(dec21-22)

Yule³: „ a nap visszatérése” . :Yule idején, az Istennő vajúdik, és végül világra hozza a Csillaggyermeket. A gyermek nem más , mint a napisten Ostara.

A legsötétebb napon örökzölddel díszítik otthonaikat, magyallal, borostyánnal, fagyönggyel, díszítik az otthonokat, táncolnak mulatoznak.

A római hagyományokban ekkor történik⁴:

Saturnus (a termőföld) újjászületése, Saturnalia Mithrász (Sol Invictus, a Legyőzhetetlen Nap újjászületése, december 25. Azon a napon a győzedelmes isten fa alakjában újra megjelent a földön.)

Tibetben:

Dosmoche: A Meghaló Év ünnepe. Öt napig tartó fesztivál, melynek során a májusfához hasonló mágikus fát állítanak föl, amit drótból hajlított csillagokkal, keresztekkel és pentagrammákkal ékesítene fel. Ijesztõ maszkokba öltözött táncosok riasztják el az új év ártó szellemeit. Egész nap ünnepelnek és imádkoznak, végül a városi nép lerombolja a fát.

A Zsidóknál:

Hanukka zsidó történelmi eseményhez kötődik, de a régi napfordulós ünnep adoptálása.

Menóragyújtás: a fény növekedését szimbolizálja
Ajándékoznak, társasjátékoznak, kártyáznak

Azaz, jobb ha tudjuk, hogy igazából Mithrász vagy a csillaggyermek újjászületését ünnepeljük, mert ez nem Jézus születésnapja. Ezt a dátumot a IV. században Gyula pápa rendelte el, Jézus születése napjával, szándékában nyilván semmi elnyomási törekvés nem volt a pogány hagyományokat illetően.

Persze a szeretet és ajándékozás az marad. A hit pedig mindenkinek szíve joga, de nem tudom mit szólna közülünk bárki, ha egy katolikus pap, átírná a személyiben a születési dátumát.

Források:

1: Tóth-Simon Károly:MIKOR SZÜLETETT JÉZUS VALÓJÁBAN?,http://infaustus.wordpress.com/ (cc) 2008, 2012

2:NT – barikad.hu

3:Anne Marie Gallagher: Boszorkánybiblia; Alexandra; 2007

4:http://web.tvnetwork.hu/vidaa/wic/yule/

2014. december 21., vasárnap

A valódi titkok könyvtára!

Apokrif Iratok:

A kifejezés, azokat az írásokat rejti, amiket, az egyház, vagy mondhatnák azt is, egyházak kizártak a bibliából, amelyek eredetileg igencsak a részei voltak. Csak egy kérdésem van, ha ez a könyv, tényleg Istentől ihletett, hogy volt mersze ahhoz, néhány földi halandónak, hogy csak úgy belevagdosson, saját hatalmi érdekében. Ezzel nem is lenne probléma, de prédikálnak arról, hogy mi a helyes út, miközben nem látom a nyomát annak, hogy próbálnak segíteni a világ rothadó problémáin. Miért veszik el az emberiségtől a jogot, hogy azokat, a szavakat, amiket Isten ihletet, teljes egészében megismerhessük. Mi jogon zárják el előlünk, bebörtönözve, az igazságot, és sok esetben az igazságokat is.