Kereslek,
távoli helyeken,
néma műremekeken.
Szomjas vagyok rád,
csendes forrásokban.
Mégsem hallak,
a hazug szavakban.
Nem érzem meleged,
hideg ölelésekben,
egymást elengedő
kezekben.
Üres imák, zengnek
a karzatok alatt, a
padokon.
Nem köszönsz rám,
a keresztutakon.
Hideg csókokban,
ízlelnélek.
Magányos álmokban,
talán meglelnélek?
Ó nem lellek, a barna
univerzumban,
sem a hideg csodádban,
Istenem.
