A múzsák, csodálatosak. Ösztönzőek, tűrhetetlenül éhesek, az alkotás megízlelésére. Olykor sírukba, dőlnek, és démonként vágynak vissza az élők közé. Néha szándékosan, hamvadnak el, hogy utat adjanak az újnak. Mégis feltámadnak, lengetve az újjászületés zöld zászlaját. Hát itt vannak ők, még ha elfáradnak is néha. Kegyetlen, vad, csodás és kérhetetlen, múzsák.
2018. november 2., péntek
Marius Crowen Írói alkotásai: Holdfény trubadúr
Marius Crowen Írói alkotásai: Holdfény trubadúr: Álmodban jártam éjjel. Sétáltam a hold fényében a lelkeden át. Hol áthágtad, a végtelen határt. Hiszem, hogy szívünk e...
2018. november 1., csütörtök
Holdfény trubadúr
Álmodban
jártam éjjel.
Sétáltam
a hold fényében,
a lelkeden át.
Hol
áthágtad,
a
végtelen határt.
Hiszem,
hogy szívünk
egymásra
talált.
Míg
testünk,
játszotta
a halált.
Dobogtunk,
együtt,
s köntösöm, ami elnyűtt,
számtalan
harcban,
s olykor veled, viadalban,
Gyengéden
borítottam
rád,
Kedvesem.
Ápoltam
lelked
dalát.
Őriztem,
lehunyt szemed.
Elkergettem
a fellegeket,
Amiket,
a napok űznek
homlokodra.
Ujjaim
mosolyt csaltak
arcodra.
Szenderegj,
s csak
hagyd ,hogy
ringassalak.
S
óvlak, mint ki szült anyád.
Ajkam
halkan dúdolja,
Lelked
kesernyés dalát.
Ne
hidd, hogy nem hallgatlak!
Arcod mögött, nem látlak.
Kincsem vagy, kedves kincsem.
Elveszve,
magányod erdeiben.
Szeretlek.
Megérintem arcod.
Ajkadon,megtorpanok, egy pillanatra.
Hevülésem,
épp, hogy sejthesd,
De
igazán, csak Isten tudhatja.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
-
Molly felhúzta az álcázó pajzsot, és ügyes kezekkel manőverezett, a bolygó atmoszféráját beborító törmelékek között. Két választása volt, ...
-
Elfeledett világ A páncélba öltözött idegen a ködöt fürkészte, az arcán lévő prizmán adatok cikáztak, ő maga fogcsikorgatva vette tudomásu...
-
Dühös vagyok, elviselhetetlenül dühös. Az utóbbi évtizedekben felnőtt egy olyan "isteni generáció", hogy akkora az önimádata, hogy...