Marius Crowen Írói alkotásai: Örökké

Marius Crowen Írói alkotásai: Örökké: Szeretlek, légy bárki ma, és akárki holnap. Sebezz meg, akárhogy! Itt leszel, amikor kel a nap. Felszívom, Szemedből ...

Örökké

Szeretlek, légy bárki ma,

és akárki holnap.

Sebezz meg, akárhogy!

Itt leszel,

amikor kel a nap.

Felszívom,

Szemedből az éjjelt.

S te elfogadod,

az ételt,

még ha méreg is.

Hisz én adom neked.

miközben, szomjam

enyhíti,

kezed.

Ma még te, vagy te,

és holnap,

már nem te jössz

elém,

mégis, szeretlek.

Mert ha te hazudsz is,

a szemed, a hűtlen,

csalfán üvölt:

Ne engedjelek!

Nézz rám!

Én itt leszek.

Nem az, ki ma vagyok még,

de várni fog, ha

érkeznél.

Jönni fogsz,

tudom.

A lélek érzi,

s visszaköszön,

ajkainkon.

Végigsétál, a csillagokon,

a szemedben.

Ezt látom,

mint soha,

senkiében.

Ezért maradok,

ezért leszek.

Akkor és az,

aki várni fog.

Marius Crowen Írói alkotásai: Holdfény trubadúr

Marius Crowen Írói alkotásai: Holdfény trubadúr: Álmodban jártam éjjel. Sétáltam a hold fényében a lelkeden át. Hol áthágtad, a végtelen határt. Hiszem, hogy szívünk e...

Holdfény trubadúr

Álmodban jártam éjjel.

Sétáltam a hold fényében,

a lelkeden át.

Hol áthágtad,

a végtelen határt.

Hiszem, hogy szívünk

egymásra talált.

Míg testünk,

játszotta a halált.

Dobogtunk, együtt,

s köntösöm, ami elnyűtt,

számtalan harcban,

s olykor veled, viadalban,

Gyengéden

borítottam rád,

Kedvesem.

Ápoltam lelked

dalát.

Őriztem, lehunyt szemed.

Elkergettem a fellegeket,

Amiket, a napok űznek

homlokodra.

Ujjaim mosolyt csaltak

arcodra.

Szenderegj, s csak

hagyd ,hogy ringassalak.

S óvlak, mint ki szült anyád.

Ajkam halkan dúdolja,

Lelked kesernyés dalát.

Ne hidd, hogy nem hallgatlak!

Arcod mögött, nem látlak.

Kincsem vagy, kedves kincsem.

Elveszve, magányod erdeiben.

Szeretlek. Megérintem arcod.

Ajkadon,megtorpanok, egy pillanatra.

Hevülésem, épp, hogy sejthesd,

De igazán, csak Isten tudhatja.

Givenne: Szerelmi kötés helyett :Recept a „Nőhőz” a mai kor „Férfiainak”:

Hozzávalók, keresése:

A könyvtárban, hobbi csoportokban

kulturális rendezvényeken, sportfoglalkozásokon

minden helyen, ami megfelel az érdeklődésének,

de ez nem a dizsi, vagy a pláza.

Ismertető jelei: semmi mini szoknyácska, ringó csípő, és kelletés. Csakis az illendőség határain belül. Sokszor különc, és meri vállalni a saját világát, elképzeléseit, az öltözködésben is.

Legyen, szingli, párban, vagy elvált, messziről tesz a férfiakra, és éli a világát.

Az oka, egyszerű, rájött hogy a pasik 99% -a nem éri meg a fáradtságot.

Ha mégis, valami csoda folytán bejössz neki, nem fog utánad futni, mert nem csokitorta, hogy kellesse magát. Éli tovább, a világát, nélküled, szóval ha bejössz neki, nyisd ki a szád. Nem fog megalázni, ha a válasza nem, akkor se. Tapintatos lesz, de a nem, az nem, ne kapálózz utána, esetleg megutál, de beléd szeretni, attól nem fog. Ha válasza igen, nos az nem lesz, az ágyra is, igen. Nem zokni, se nem cipő, akit felhúzunk, használunk, és eldobunk. Ha csupán arra kellesz neki, rájön, és kivág, mint macskát szarni. Nem fecsérli, kalandokra az életét, neki erre nincs ideje, és inkább marad egyedül.

Mert egy nő arra vágyik, hogy fogd a kezét, és engedd, hogy ő is fogja a tiédet. Nem akar férjül venni, csak ad esélyt. Egyet, és csakis egyet. Ha átvágod, soha többé nem enged közel magához. Ha nem csak arra kell, sínen vagy, mert onnantól, kapsz egy nőt, társat, szerelmet. Erős vállat, ami felemel. Ha kinyitja szívét szeretni fog téged. Nem pénzedet, nem a pofidat, nem az erődet, nem a hátteret amit adsz, hanem az egyéniségedet, mindent, ami te vagy.

Ugyanis, egy nőnek, férfira van szüksége. Nem gyerekre, aki megcsócsálja, és eldobja ha talál egy újabb játékot. Nem lesz rabszolga se, mert nem arra született, hogy koszos ruhát mosson, subickoljon reggeltől - estig, te meg büfögve hüledezz a Tv előtt, mégis gondoskodni fog rólad, ha látja, hogy szükséged van rá.

Szóval, egy nő, nem állat, és nem játék, és ő ezt tudja.

Nőt akarsz? Akkor tegyél érte, és vedd komolyan, vagy játssz életed végéig játékbabákkal. Ez csakis a te döntésed.

Puszi :Givenne

Őszi séta

Leszállt kettőnk közé

az ősz.

Csöndben beköszöntött.

S már titokban ránk kacsint

a tél.

A színes levelek

között.

Egymás kezét fogva,

sétálunk a parkban.

S már a nap sincs

zavarban.

Mosolyog ránk a

felhők, közül.

Tudja ő is, bennünk

is ott már tél.

S lassan szívünk, is

besötétül.

Még fogjuk egymás kezét.

Két félős gyerek,

Kik, ha felnőnek

egyszer tovább mennek.

Még ott van kezedben,

Kezem.

Még ha tudom, is

lassan el kell engednem.

Lassan leesik lelkünkben

a hó.

Olyan rég volt bennünk

tavasz.

Elmaradnak, az édes

szavak.

Menni akarsz.

És én nem

marasztallak.

Szerettelek, s talán

talán szerettél.

Elmúlt, bizsergésünk,

nyomában,

itt a tél.

Neked, és nekem

is szebb jön

ennél.

Tudjuk, mind

a ketten.

Múlnunk, kell,

Mert, maradni

lehetetlen.

Mosolygunk,

Szívünk, még megrebben.

Sétálunk,

a levélrengetegben.

S közben, a kavicsos

kis patak.

Titokban, azt suttogja,

lesz még tavasz.

Marius Crowen Írói alkotásai: Ópium

Marius Crowen Írói alkotásai: Ópium: Szeretlek, Jobban, mint magam. Nem kapok levegőt! Nélküled, felkötöm magam. Inkább, megfulladjak, mint, sem megbilinc...